FAQ: Salakpályás női WTA torna, Madrid – selejtező.
Indoklás: Danielle Rose Collins (45. a világranglistán) tegnap csak egy ~ 3 órás kínlódást követően tudott továbbjutni az első körből, amely maratoni hosszúságú mérkőzés bizonyára nagyon sokat kivett belőle fizikálisan. És bár jól mutatott a statisztikájában a 14 ász, a mindössze ~ 49 %-os 1. szerva hatékonyságának köszönhetően 6-szor is elbukta az adogatását, ami kis hijján a továbbjutásába került. A tegnapi teljesítménye jól példázta az amerikai játékosok örökös problémáját salakon: hiába próbálnak meg úgy játszani, mint ahogy megszokták az otthoni keménypályán, ez itt nem működik ugyanolyan hatékonyan. Ott ha valaki akkora ászokat tud ütni, hogy ahol a labda földet ér, ott víz fakad, nyert helyzetben van. Itt azonban a salak sokat lassít a labda sebességén, amely így könnyebben returnözhetővé válik. Amikor pedig hosszabb labdamenetekbe kell belebonyolódniuk, bajban vannak… A 24 éves Collins nagyszerűen robbant be idén a top50-be azzal, amit Indian Wellsben és Miamiban véghez vitt, de a salakrutinja olyan csekély (34 W – 14 L), hogy véleményem szerint a salakszezonban nem sok babér terem majd neki. Főleg nem egy Johanna Larsson (82.) szintű salakspecialistával szemben, aki nyert már több WTA és ITF tornát is ezen a borításon, és több, mint ~ 300 hivatalos salakmeccsnyi tapasztalattal rendelkezik! Látszólag nincs olyan jó formában persze, mint Collins, de az utolsó 2 salaktornáján is kifejezetten borításspecialista játékosoktól (Errani, Arruabarrena) kapott csak ki, amely így belefért. Amennyiben esetleg az amerikai szervái ma nem fognak annyira ülni, Larsson szerintem könnyedén juthat tovább.